A havi-hegyi templom bejárata előtt álló csavarodott törzsű, 135 év körüli, öreg fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szeretné az Év Fájává avatni, ezért nevezte be az Év Fája vetélkedőbe. Most a hazai első helyért van versenyben, ha első lesz -- miért ne lenne, hisz sokkal több mint egy egyszerű mandulafa -- az Európai Év Fája versenybe jutva más országok győztes fáival versenghet.
A fáról többet megtudni és természetesen szavazni rá, támogatni
lehet.
FONTOS: A szavazás október 8-ig tart, és az utolsó napokban nem fogjuk látni a szavazás aktuális állását, ezért kérünk minden támogatót és partnert, hogy különösen a szavazás utolsó napjaiban támogassa a mandulafát. Egyszer lehet egy e-mail címről szavazni, aki már szavazott, az segíthet eljuttatni a hírt azokhoz, akik még nem szavaztak. Reméljük sikeres lesz a pécsi mandulafa Magyarországon és aztán az európai versenyen is!
Fontos még, hogy aki szavazott a mandulafára, az ne szavazzon másik fára is, mert az a fa kapja a szavazatot, amelyikre utolsóként szavaztunk.
Korábban itt írtunk még erről a közösségi vetélkedőről. Reméljük sok pécsi és más kedvelő is szavaz erre a különleges fára!
 |
| Fotó: Svastits Krisztián |
Sok pécsi fotóművész azonnal a fa és az ügy mellé állt, az ő fotóikból válogattunk.
 |
| Fotó: Máté Zsolt |
A versenyző fa valószínűleg nagyon öreg példány, pontos korát azonban nem ismerjük. A Havi-hegy mandulafáinak korára adatokat régi napilapokban találtunk, ahol az írások azt is mutatják, hogy ezek a mandulafák nagy szeretetnek örvendtek minden korban életük során. A Havi-hegy mandulafáit több mint 100 éve, 1916-ban említik először a korabeli napilapok, azt írták ”A mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben szerető túlzással írják, hogy "néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik." A legpontosabb adat korukra az 1930-as évekből származik, amikor félszáz éves fákat említ egy napilap a Havi-hegyről, ami azt jelenti, hogy az 1880-as években ültethették őket. A legtöbb öreg mandulafa melyekről a napilapok írnak, azonban már valószínűleg nincs meg, de talán a legelső 1880-as években elültetett mandulafák egyike a ma élő legöregebb fa, az ami a Havas Boldogasszony Templom bejárata lőtt áll. A sziklás sekély talajban élő mandula bizonyára hosszú idő alatt tudott csak ilyen vastag törzset növelni. Idős korát leginkább vastag, göcsörtös, csavarodott törzse mutatja, hiszen nem büszkélkedhet nagy magassággal. Van, aki úgy tudja, villám is sújthatta, ezért kellett csúcshajtását visszavágni, de az is lehet, hogy csúcsa a száraz sziklákon egyszerűen csak kiszáradt.
 |
| Fotó: Mánfai György |
 |
| Fotó: Sasvári János |
 |
| Fotó: Svastits Krisztián |
 |
| Fotó: Keresztes József |
 |
| Kalmár Lajos fotója |
 |
| Kiss Csaba fotója |
 |
| Svastits Krisztián fotója |
Bejegyezte: Dénes Andrea
