Természet és Múzeuma: Legyen Európában is az Év Fája a pécsi, havi-hegyi mandulafa !

2019. január 31., csütörtök

Legyen Európában is az Év Fája a pécsi, havi-hegyi mandulafa !

....és lett: Európa Fája 2019-ben a Pécsi havi-hegyi mandulafa!

A pécsi, havi-hegyi templom bejárata előtt álló csavarodott törzsű, 135 év körüli, öreg mandulafát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és benevezte a hazai ÉV Fája vetélkedőbe, ahol a mandulafa sokak szavazata alapján első helyen végzett, így továbbjutva, most február 1-től - február 28-ig az Európai Év Fája versenyben 14 európai fával verseng a legkedveltebb fa címért, hiszen nem a méret vagy a kor a lényeg a versenyben, hanem az, hogy a közösség mennyire kedveli, és a kedveltségnek megfelelően mennyi szavazatot kap az európai internetes szavazáson,
itt.
Az európai győztes nem kap külön jutalmat, csak a megtisztelő címet ezen a játékos vetélkedőn, mégis a korábbi évek tapasztalatai alapján sok tízezer szavazó biztatja saját közösségének tagjait és adja voksát kedvenc fájára. Az európai vetélkedőn már nem egyszer nyert hazai fa, legutóbb a bátaszékiek szépséges tölgyfája, ehhez közel 70 000 szavazat kellett. Reméljük a pécsi fa és a pécsi közösség is meg tud mozgatni ennyi vagy több hazai és külhoni szavazót.
Kérünk mindenkit biztassa ismerőseit is, és szavazzon itt a mandulafára!

Fotó: Svastits Krisztián

A versenyző fa valószínűleg nagyon öreg példány, pontos korát azonban nem ismerjük. A Havi-hegy mandulafáinak korára adatokat régi napilapokban találtunk, ahol az írások azt is mutatják, hogy ezek a mandulafák nagy szeretetnek örvendtek minden korban életük során. A Havi-hegy mandulafáit több mint 100 éve, 1916-ban említik először a korabeli napilapok, azt írták ”A mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben szerető túlzással írják, hogy "néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik." A legpontosabb adat korukra az 1930-as évekből származik, amikor félszáz éves fákat említ egy napilap a Havi-hegyről, ami azt jelenti, hogy az 1880-as években ültethették őket. A legtöbb öreg mandulafa melyekről a napilapok írnak, azonban már valószínűleg nincs meg, de talán a legelső 1880-as években elültetett mandulafák egyike a ma élő legöregebb fa, az ami a Havas Boldogasszony Templom bejárata lőtt áll. A sziklás sekély talajban élő mandula bizonyára hosszú idő alatt tudott csak ilyen vastag törzset növelni. Idős korát leginkább vastag, göcsörtös, csavarodott törzse mutatja, hiszen nem büszkélkedhet nagy magassággal. Van, aki úgy tudja, villám is sújthatta, ezért kellett csúcshajtását visszavágni, de az is lehet, hogy csúcsa a száraz sziklákon egyszerűen csak kiszáradt.

A régi napilapokban az Arcanum Digtális Tudománytár adatbázisa segítségével kerestünk információkat a mandulafáról.