2024. október 14., hétfő

Szakmai látogatás a University of Tartu Natural History Museum-ban.

 Szakmai látogatás a University of Tartu Natural History Museum-ban 

University of Tartu Natural History Museum épülete.


Október elején Múzeumunk kollégái szakmai látogatást tettek Észtországban, Tartu városában a „Közösségi részvételi gyakorlatok európai múzeumokban - a Janus Pannonius Múzeum társadalmasítást segítő mobilitási program” - Erasmus+ projekt keretein belül.

A rövid látogatás során a Természettudományi Múzeumban Kaarin Hein projektmenedzser és Veljo Runnel zoológus fogadott minket és tartott tárlatvezetést a nem rég megújult 
állandó kiállításban.

Kaarin Hein, projektmenedzser



Veljo Runnel, zoológus




Képek az állandó kiállításból:


"Egzotikus" állatok is megtalálhatók a kiállításban.
 

Őscápa fog Magyarországról.


Kis ámbráscet csontváza.



Jávorszarvas, a legnagyobb szarvasfaj ragadozóival a szürke farkassal. 


Emlős koponyák.

Az egyik legrégibb kiállított állat egy zsiráf.  

Különböző madarak a Lúdalakúak rendjéből.

Madarak a verébalakúak rendjéből.




Majd egy közös teázás során átbeszéltük a  múzeumpedagógiai programjaikat és a főbb projekteket, mint például: The Nature Festival („Természet Fesztivál”) vagy a Bioblitz, ami egy intenzív biológiai felmérés, amely során megpróbálják rögzíteni az összes élő fajt egy kijelölt területen.



Ezután a gyűjteményt nézhettük meg, ami a geológia, zoológia, botanika, mikológia területekről származik és még az orosz időkből is sok mindent őriznek. A gyűjtemények összesen több mint 1,2 millió példányt tartalmaznak ásványokból, kőzetekből, kövületekből, meteoritokból, gerinctelenekből és gerinces állatokból, algákból, mohákból, gombákból és zuzmókból. A gyűjteményeket tudósok, oktatók, hallgatók, kutatók és más szakemberek mindennapi munkájában használják.

Érkezésünk előtt Észtország legnagyobb szigetén találtak egy elpusztult kérgesteknőst (https://news.err.ee/1609476200/leatherback-turtle-washes-up-on-estonian-beach). Ez a teknősfaj első megkerülése Észtországban és a Balti-tengerben egyaránt. A legnagyobb tengeri teknősfaj a nyílt óceánban, és melegebb déli vizeken honos, jellemzően olyan helyeken rakja le tojásait, mint a Karib-tenger vagy Afrika partjain. Az elhullott állat a Múzeum gyűjteményébe került és volt szerencsék látni a preparálási folyamat közben. 


Régi cédulák.
 Gombagyűjtemény, piros színnel a határozásra váró példányok. 



Szakmai beszélgetés a rovargyűjteményben.

A faszekrények mellett már modernebb fémszekrényekben is tárolják a rovargyűjteményt.


A leltárkönyvben azért találtunk hasonlóságot.

Az ősmaradványok gyűjteménykezelője egy páncélos őshal makettel. 

A múzeum csarnoka egy hatalmas festménnyel az élet keletkezéséről.


A múzeum angol nyelvű honlapja: https://natmuseum.ut.ee/en/natural-history-museum

(M.A.)

2024. február 23., péntek

Újra nyitva Természettudományi Múzeum!

Karszt-barlang-kutatás – Rónaki László barlangász emlékkiállítás
2023.12.08. - 2024.11.16.

JPM Természettudományi Múzeum (Pécs, Szabadság utca 2.)

    Rónaki László barlangkutató hagyatéka 2021-ben került a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztály gyűjteményébe. Ez az anyag kínálta az alapot a kiállításhoz, valamint a barlangok természetvédelmi jelentősége. Ugyanis minden barlang ex lege, törvényerejénél fogva védett.
    Rónaki László munkássága és a mecseki barlangkutatás 20. század második felére eső virágkora egymástól szinte elválaszthatatlan. Fontosabb kutatásaiból néhány: Vízfő-forrás barlangja, Spirál-barlang, Füstöslik-barlang, Szem-kőfülke. „Mindent dokumentálni kell” volt a munkamódszere, és ennek következtében bőséges anyag került a múzeum birtokába. Rónaki készítette barlangtérképekből a kiállítás is bemutat néhányat, és a kutató módszereivel is megismerkedhetünk.
    A barlangok csak ott alakulnak ki, ahol erre alkalmas kőzet van jelen, leggyakrabban ez a karszt. A karszt felszíni (zsombolyok, víznyelők) és felszín alatti (cseppkövek vízvágta kanyargós járatok) gazdag formakincsei mellett találkozhatunk barlangi és karsztfelszín egykori és mai színes életével is.
    A barlangok világa és a barlangkutatás részletei a nagyközönség előtt inkább rejtve vannak. Az úgynevezett barlangjárás vagy a „negatív alpinizmus”, ott kezdődik mikor a kiépített barlangi utakat elhagyjuk és követjük a víz által kivájt kanyargós járatokat. Izgalmas, olykor nem is veszélytelen – néha emberéletet is követelő – kutatás és hobbi is ez egyben. A barlangjárás – csak megfelelő felszerelésben és csak vizsgák letétele után – mindig csapatban végezhető.
 
Mi az, ami miatt mégis vonzó a barlangászat?
A válasz a természet földalatti szépsége: a barlangok ember nem látta cseppköves termeit a barlangász láthatja először.

    A tárlaton a mecseki barlangokat alkotó jellemző kőzetek mellett a hideg vizes és a hévizes barlangok cseppköveiből is láthatunk néhányat. Megemlékezünk Rónaki László tevékenysége mellett a Mecseket és a Villányi-hegység barlangjait kutató csoportok munkájáról is.

A „Lehetsz te is barlangkutató!” című online játékunk feladatainak megoldásával, melyre a válaszok a kiállításban találhatók, pedig le is vizsgáztathatjuk magunkat.
https://www.jpm.hu/barlangasz/




Nyitvatartás: https://www.jpm.hu/nyitvatartas
Jegyárak: https://www.jpm.hu/belepojegyarak