2018. szeptember 19., szerda

Semmelweis - Kiállítás az anyák megmentőjének tiszteletére 2018, Pécs

Semmelweis Ignác (1818-1865) születésének 200. évfordulója alkalmából a 2018. évet a magyar kormány Semmelweis emlékévvé nyilvánította. Az ünnepségsorozat részeként a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egy vándorkiállítással tiszteleg az anyák millióit a gyermekágyi láztól megóvó névadója emléke előtt. A tárlat elsőként a pécsi Janus Pannonius Múzeumban debütál, ahol közel két hónapig lesz látogatható a Természettudományi Osztályon (Szabadság u. 2.).


 Az UNESCO Világemlékezet listájára 2013-ban felkerült tudományos életmű ismert darabjai mellett az életutat röviden átfogó tárlatban megtekinthetőek olyan Semmelweishez köthető kéziratok, családi iratokis, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség. A tudós személyes használati tárgyain kívül a családi fényképtár egyes darabjai segítenek megismerni a magyarországi német polgárság életét élő orvos mindennapjait, noha személye, egyénisége mind a mai napig sok titkot sejtet.

A tudós életmű igazi értékeit a halála után felfedező, s azt elismertetni szándékozó kultuszteremtés évről évre új rétegeket rajzolt alakjára, számos film, irodalmi és képzőművészeti alkotás teremtette meg azt az ikonikus nagysággá váló SEMMELWEIST, akinek alakját a korát megelőző meglátásaiért őrületbe fúlóan küzdő lánglelkű tudós misztikuma lengi körül. Vajon ki is volt ő? Lefejthetők-e alakjáról a rárakódott klisék? A tárlat ezekre a kérdésekre is keresi a választ.


A kiállítás szeptember 7-én 13.30-kor nyílik meg a nagyközönség előtt, s november 12-éig látogatható a JPM Természettudományi Osztályán (Pécs, Szabadság u. 2.) keddtől szombatig 10 és 16 óra között.
A PécsMa képes beszámolója a kiállításmegnyitóról

Foglalkozások a kiállításhoz:

A JPM Természettudományi Osztálya foglalkozásokat hirdet a Semmelweisi Orvostörténeti Múzeum Semmelweis emlékkiállításához:
Semmelweis Ignác titokzatos élete
Semmelweis korszakalkotó felfedezést tett - szobrai állnak világszerte, nevét messze földön ismerik. De vajon mit tudunk az életéről? Ki volt ő valójában?
A foglalkozás keretében megidézzük a tudós orvos szellemét, és ifjúkoráról kérdezősködünk. Megpróbáljuk csoportokban feltárni élete egyik fontos döntésének hátterét. Felfedezéseink során mítoszokat is döntögetünk, hogy így kerüljünk közel egy a valódi emberhez: a tudós, a polgár, a családfő dilemmáihoz és drámáihoz, melyek talán érdekesebbek még az emlékműveknél is...
A szerepjátékon és kreatív történetíráson alapuló foglalkozás az időszakos kiállítás anyagán és életrajzi szemelvényeken alapul. Ajánlott: 7-12. évfolyamosok számára
Kihívás az egészségért
Tudtad-e, hogy Semmelweis a fertőtlenítős kézmosás bevezetésével küzdött a kórokozók terjedése ellen?
A Semmelweis emlékkiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásunkon a résztvevők forgószínpados rendszerben, kísérletezős feladatokkal szó szerint a "saját bőrükön" tapasztalják meg a kéz-higiénia fontosságát, és még sok más érdekességet a kórokozókról. Ajánlott: 2-6 osztályig
Mikrobák hasznáról és káráról
Jól ismered-e a három nagy mikroorganizmus csoportot? Mérd le, teszteld le, vizsgáld meg Te magad is! A Semmelweis vándorkiállításra épülő múzeumpedagógia foglalkozáson többek között kísérletezni fogunk baktériumokkal, kipróbáljuk, hogy milyen érzés elfogyasztani a számunkra is hasznos mikroszkopikus gombákat, továbbá felfedezzük, hogy mekkora jelentősége van Semmelweis Ignác újításának a gyógyászatban.
 A foglalkozás 8-12. évfolyamosok számára ajánlott.
JLátogatásod esetén a védőfelszerelésről gondoskodj

Bejelentkezés: termtudmuzeumpecs@gmail.com, 213-419., a foglalkozás előtt legalább egy héttel.



2018. július 14., szombat

Legyen az Év Fája a Havi-hegy legöregebb mandulafája - Összegyűjtöttük a legszebb hangulatfotókat a fáról virágzásban, hóviharban és hajnali ködben


A havi-hegyi templom bejárata előtt álló csavarodott törzsű, 135 év körüli, öreg fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szeretné az Év Fájává avatni, ezért nevezte be az Év Fája vetélkedőbe. Most a hazai első helyért van versenyben, ha első lesz -- miért ne lenne, hisz sokkal több mint egy egyszerű mandulafa -- az Európai Év Fája versenybe jutva más országok győztes fáival versenghet.  

A fáról többet megtudni és természetesen szavazni rá, támogatni 

itt 

lehet.
FONTOS: A szavazás október 8-ig tart, és az utolsó napokban nem fogjuk látni a szavazás aktuális állását, ezért kérünk minden támogatót és partnert, hogy különösen a szavazás utolsó napjaiban támogassa a mandulafát. Egyszer lehet egy e-mail címről szavazni, aki már szavazott, az segíthet eljuttatni a hírt azokhoz, akik még nem szavaztak. Reméljük sikeres lesz a pécsi mandulafa Magyarországon és aztán az európai versenyen is! 
Fontos még, hogy aki szavazott a mandulafára, az ne szavazzon másik fára is, mert az a fa kapja a szavazatot, amelyikre utolsóként szavaztunk. 


Korábban itt írtunk még erről a közösségi vetélkedőről. Reméljük sok pécsi és más kedvelő is szavaz erre a különleges fára!



Fotó: Svastits Krisztián
Sok pécsi fotóművész azonnal a fa és az ügy mellé állt, az ő fotóikból válogattunk.
  
Fotó: Máté Zsolt
A versenyző fa valószínűleg nagyon öreg példány, pontos korát azonban nem ismerjük. A Havi-hegy mandulafáinak korára adatokat régi napilapokban találtunk, ahol az írások azt is mutatják, hogy ezek a mandulafák nagy szeretetnek örvendtek minden korban életük során. A Havi-hegy mandulafáit több mint 100 éve, 1916-ban említik először a korabeli napilapok, azt írták ”A mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben szerető túlzással írják, hogy "néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik." A legpontosabb adat korukra az 1930-as évekből származik, amikor félszáz éves fákat említ egy napilap a Havi-hegyről, ami azt jelenti, hogy az 1880-as években ültethették őket. A legtöbb öreg mandulafa melyekről a napilapok írnak, azonban már valószínűleg nincs meg, de talán a legelső 1880-as években elültetett mandulafák egyike a ma élő legöregebb fa, az ami a Havas Boldogasszony Templom bejárata lőtt áll. A sziklás sekély talajban élő mandula bizonyára hosszú idő alatt tudott csak ilyen vastag törzset növelni. Idős korát leginkább vastag, göcsörtös, csavarodott törzse mutatja, hiszen nem büszkélkedhet nagy magassággal. Van, aki úgy tudja, villám is sújthatta, ezért kellett csúcshajtását visszavágni, de az is lehet, hogy csúcsa a száraz sziklákon egyszerűen csak kiszáradt.

A régi napilapokban az Arcanum Digtális Tudománytár adatbázisa segítségével kerestünk információkat a mandulafáról.

Fotó: Mánfai György
Fotó: Sasvári János
Fotó: Svastits Krisztián
Fotó: Keresztes József
Kalmár Lajos fotója

Kiss Csaba fotója

Svastits Krisztián fotója
Bejegyezte: Dénes Andrea

2018. július 12., csütörtök

Legyen az Év Fája a pécsi havi-hegyi mandulafa! Beneveztük a vetélkedőre

A JPM Jurassic Túraklubja benevezte Pécs legszebb, legöregebb és legszebb helyen álló mandulafáját az Év Fája vetélkedőbe. A fáról többet megtudni és természetesen szavazni rá, támogatni 
itt 
lehet.


A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szeretné az Év Fájává avatni. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraink során rendszeresen méricskélünk, fotózunk, rajzolunk fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja. 

2018-ban 35, egy-egy közösségnek különlegesen fontos fát jelöltek az Év Fája versenybe, melyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség ezek közül választhatja ki 2018 Év Fáját online szavazással az evfaja.okotars.hu oldalon október 8-ig. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítését tűzte ki célul.

Az Év Fáját ahogy eddig is a közönség választhatja meg online szavazással. Szavazni ezen az oldalon lehet: evfaja.okotars.hu/dontosfak. A szavazás a korábbi évektől eltérően már nyáron, július 9-én indul, és október 8-án éjfélkor zárul. A Hős Fát a zsűri választja ki a döntősök közül, és mint minden évben, most is különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. Az izgalmak fokozása végett a szavazás állása az utolsó napokban rejtett lesz. A végeredményt november elején teszi közzé az Ökotárs Alapítvány.

A 2018-as magyarországi Év Fája a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értünk el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Fotó: Máthé János

Fotó: Mánfai György, Svastits Krisztián

Fotó: Mánfai György

Fotó: Máthé János

Fotó Máthé János
Bejegyezte: Dénes Andrea

2018. július 7., szombat

Természetbúvár tábor - a víz jegyében 2018. június 18-22. Pécs

A Természetbúvár tábor témája ebben az évben a víz volt, többféle megközelítésben.

Cél és módszer:

Ismét sok terepi program jellemezte a tábort - részben a szükség hozza így, mivel kicsi a helyünk, a kiállításunk, a foglalkoztatónk. A szükség azonban szerencsés módon egybevág azzal a meggyőződésünkkel, hogy a természettudományos muzeológia terepe mégis leginkább a természet, ez a megfigyelés és kutatás helyszíne. Nyáron pedig hol másutt lenne a gyerek helye, mint erdőn-mezőn? Itt egészséges és mozgásban bővelkedő kikapcsolódás közben bővítheti természetről szerzett ismereteit. Mindemellett minden évben ellátogatunk az adott tematikához kapcsolhatóan kutatóintézetekbe is, hogy az igazi kutatók tevékenységével a laboratóriumban is ismerkedjenek a résztvevők, és megtapasztalják, milyen hasznos a tudomány a mindennapi életben. Ennek természetesen pályaorientációs célja is van.
Végül pedig: fontos cél, hogy múzeumunk más szakágainak kiállításaival és szakembereivel is találkozzanak a gyerekek - mindig az adott tematikához köthetően. ezzel is érzékeltetjük, hogy a természettudomány nem elszigetelt világ, szoros kapcsolatot tart fent a művészetekkel, a régészettel és a néprajzzal is (erre a gyerekeket egyébként sokkal könnyebb ráébreszteni, mint néhány merev gondolkodásű felnőttet!

A tábor 29 gyermek részvételével valósult meg, akiknek nagyobb része már visszajáró vendégünk:)



HÉTFŐN – Víz a múzeumban, víz a városban -   beavató-nap
.
Sivatagi élettér
Délelőtt ismerkedős játékokkal kezdtük a kiállításban, majd múzeumi foglalkozás keretében ismerkedtünk 
Balázs Dénes világjáró utazásait bemutató vándorkiállítással. 
Mi köze Balázs Dénesnek a vízhez? nem is gondolnánk, mennyire alapvető a kapcsolódási pont: Balázs Dénes a karsztvidékek kutatásával alapozta meg geográfusi pályáját, és e víz alakította hegyvidékek vizsgálata végigkísérte utazásait, írásaiban is újra meg újra felbukkan.
Balázs Dénes nyomában a Galapagos-szigeteken



A víz útja a Tettyén - városi kirándulás és rejtvényjáték a forrásháztól a Várostörténeti Múzeumig.

14.30 Majdán Mira múzeumpedagógus foglalkozása „Tímárinasok” számára.







Sajnos a délutáni jó kis programokról a Tettyén és  a Várostörténeti Múzeumban, fényképezőgép híján nem készült fotó. 
A délelőtt során pedig alig értünk rá fotózni, így csak a végeredmény látható! 
Gyakran járunk így:)





KEDDEN
Vizes népszokások, vízi „szörnyecskék”…

Délelőtt:  Az élet vize –  foglalkozás a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusaival.

A foglalkozást tartja: Neichl Noémi.





Ebéd után busszal mentünk az Éger-völgybe. Ott vízi gerincteleneket fogunk a patakban és figyelünk meg a PTE TTK hidrobiológusaival.

Instrukciók a gyűjtéshez

az lesz ott a szitakötőlárva!

keringőbogarak
Arnold bácsi szitakötőt mutat a gyerekeknek

nyári karcsúacsa

SZERDÁN –  a víz útja a városon túl… és az akvárium csodái



Délelőtt Pellérdre mentünk,  a Tettye Forrásház Zrt. szennyvíztisztító telepére és laboratóriumába.





 Interaktív bemutató a” terepen” és a laborban.

Délután:  állatkerti portyán jártunk a tengeri- és édesvízi akváriumlakók között. 

Persze az etetés és simogatás azért nem maradhatott el:

Foglalkozást tart a zoopedagógus















CSÜTÖRTÖKÖN  - Dunai hajósok és vadon a folyó mentén

Délelőtt foglalkozáson vettünk részt a DDNPI kölkedi Gólyamúzeumában, 




majd rövid tanösvény-bejárás következett, természetvédelmi őr vezetésével.




Mohácson találkozót szerveztünk az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság bójakitűző-hajójának kormányosával. 







A találkozó olyan jól sikerült, hogy mindenki kipróbálhatta, milyen érzés egy igazi hajót kormányozni!










PÉNTEKEN az időjárás miatt változott a program. Az abaligeti-orfűi barlangos-tavas kirándulás helyett délelőtt vetélkedtünk, délután pedig a Zsolnay Negyed természettudományos programjait látogattuk.

Délelőtt a múzeumi ősmaradvány- és raktárbemutatást követte a hétzáró vetélkedő, kvízzel és villámkérdésekkel. Mindenki dolgozott, így fotók sajna nem készültek, csak a jutalmak válogatásáról és a gyerekek spontán játékáról, a programok szünetében:


székfoglaló a szünetben, a gyerekek szervezésében:)

vetélkedő: a győztes csapat válogathat a jutalmak közül

Délután a ZSÖK tudományos játszóházában minden fizikai kísérletet kipróbáltunk. Majd pihenésképpen a planetáriumban előadást hallgattunk az állati csillagképekről (a kicsik kedvééért) és az úrkutatásról (nagyok kedvéért).



A tábor programjaiban való közreműködésért köszönettel tartozunk:

AZ ALSÓ-DUNA-VÖLGYI  VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG, A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG,  A PTE TTK HIDROBIOLÓGIA TANSZÉK, A TETTYE FORRÁSHÁZ ZRT, VALAMINT A PÉCSI ÁLLATKERT ÉS A ZSOLNAY NEGYED MUNKATÁRSAINAK

Valamint a kísérőknek: NAGY GÁBORNAK ÉS SZABÓ BALÁZS ATTILÁNAK

VISZONTLÁTÁSRA A KÖVETKEZŐ NYÁRON!

TERVEZETT TÉMÁNK:

ELEVEN TALÁLMÁNYOK - "ÁLLATI" MEGOLDÁSOK ÉS KORSZERŰ TECHNOLÓGIÁK A TUDOMÁNYBAN



2018. május 20., vasárnap

Utazó múzeum - Mit mesél a Föld mélye? óvodásoknak


Óvodák számára is utaztatjuk Mit mesél a Föld mélye az óvodásoknak? című foglalkozásunkat, melynek keretében a kicsikkel a Babás-szerkövek monda részletét bábozzuk el, a nagyobbacskákkal a kőzetek kialakulását előidéző környezeti jelenségeket játsszuk el együtt.

Utána három csoportra oszlunk. Az egyik asztalnál mikroszkóppal csodáljuk az ásványokat, a másiknál megpróbáljuk kitalálni, melyik ősmaradvány milyen állat lehetett eredetileg.


A harmadik asztalnál a kőzet-bujócskázunk: a kőzeteket egymás után varázsoljuk elő a titokzatos lepel alól... Mindenki minden állomásra eljut!


Végezetül a vulkán-kísérletet végezzük el, melyet a nagyobbak otthon a szüleikkel is kipróbálhatnak: