A JPM Természettörténeti Osztály herbáriumáról és gombagyűjteményéről

A herbáriumokat ma már egyáltalán nem tekintik a múlt poros maradványainak, hiszen a modern technikák segítségével az élő, bár szárított növényi anyag számos vizsgálatra ad lehetőséget. Nem csak a növényről, hanem élőhelyéről is nagyon sok minden megtudható, akár még egy területileg már kihalt növényfaj is feltámasztható. A gyűjtemény a legpontosabb adatként őrzi az egykori flóra jellemzőit, a fajok változatosságát, alkalmat ad összehasonlító vizsgálatokra, új fajok elkülönítésére. A JPM Természettörténeti Osztályának gyűjteményét is már több kutató felkereste, hogy egy adott növénycsoportot alaposabban megvizsgáljon benne. 

  

A Janus Pannonius Múzeum herbáriumának törzsanyagát Horváth Adolf Olivér ciszterci szerzetes, botanikus alapította. A mintegy 8000 lapos gyűjteménye kizárólag préselt, szárított növényi preparátumokból áll. Gyűjteményében találhatók a legrégebbi gyűjteményi lapok is, mint Szita Károly 1914–1915-ből származó  növénypéldányai. Horvát Adolf Olivér gyűjteménye ma már tudománytörténeti jelentőségű. Horvát Adolf Olivér külső munkatársként dolgozott az osztályon, és a JPM gyűjteményével párhuzamosan magángyűjteményét és gyarapította. Halála után magángyűjteménye Zircre került, ahol azt a Ciszterci rend gondozza. Botanikai magánkönyvtára azonban a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe került letétbe.   

A múzeumban Horvát Adolf Olivér munkássága után sokáig nem volt botanikus, de a mindenkori kollégák, mint Vass Anna mikológus, Uherkovich Ákos és Nógrádi Sára zoológusok, majd a botanikusként 1989 óta az osztályon dolgozó Dénes Andrea is gyarapították a gyűjteményt kutatásaik során. 

A herbáriumban kisebb számban moha- és zuzmó gyűjteményrész is található több gyűjtőtől. Az anyagot Papp Beáta, Lőkös László (Magyar Természettudományi Múzeum) és Galambos István (Bakony Múzeum, Zirc) határozta meg.

A herbárium az osztály által szervezett tájfeltáró programok keretében több külső kutató gyűjtéseivel is bővült, anyaga napjainkban is gyarapszik.  Fontos botanikai dokumentáció elsősorban a baranyai és kisebb  részben a somogyi  tájakról. Jelentős anyag található a gyűjteményben a kiemelten kutatott tájegységekből, mint a Mecsek, a Villányi-hegység, a Dráva-sík és a Barcsi Borókás. A herbárium ajándékozással is gyarapodott. Kevey Balázs pécsi botanikus egyedi botanikai gyűjteményét ajándékozta a JPM herbáriumának. A gyűjtemény értéke, hogy új hazai florisztikai adatok bizonyító növénypéldányait tartalmazza az ország több tájáról.

A ritkaságok közül az 1910-es évekbeli, korai gyűjtések mellett kiemelhetők a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) múlt század közepi lapjai, valamint szintén a villányi-hegységi Szársomlyó hegyről, mint egyedüli hazai lelőhelyéről már kipusztultnak hitt mediterrán ritkaság, az apró vajvirág (Orobanche nana) néhány herbárium példánya is.  

A gombagyűjteményt Vass Anna a múzeum egykori mikológusa gyűjtötte és preparálta az 1950-es évektől. Vass Anna a mikrogombák és nagygombák gyűjtését lankadatlan szorgalommal végezte közel 40 évig. Gyűjteményében látványosan, szépen preparált kalapos gombák is találhatók, de az anyag nagy része növénykórtani szempontból érdekes, természetben gyűjtött mikrogomba anyag, mely az országban egyedülálló. 

Fotók: Füzi István 

Bejegyezte: Dénes Andrea

"A mi mandulafánk"

Az Jurassic Túraklub tagjai és a szentlőrinci iskolások az év első túráján - március 5-én -  Szentkúttól a Manduláson át egészen a Havi-hegyig kirándultak. Itt megcsodálták a korábbi európai Év Fáját, a virágzó mandulafát. Az erdőben sok-sok tavaszi virágot találtak. Kilátót másztak, geoládát találtak, megoldottak néhány kincskereső feladatot, majd csapatokban kvízt oldottak meg a mandulafával kapcsolatosan. Szó esett Janus Pannoniusról is, szintén 2022-ben évfordulós költőnkről, aki délies elterjedésű kultúrnövényünket a magyarság számára jelképes értelművé emelte. Egyúttal megemlékeztek a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület alapításának 30. évfordulójáról is.

A mandulafa "tiszteletére" végül sósmandulát és marcipánt is kóstolhattak a résztvevők - kellemes élmény volt mindannyiunknak :)

A képek között szerepelnek a túrázók (Soós Pálma, Heid Krisztán) fotói is.

Túravezető: Tóth Klára (Dráva TSE) és Varga Ágnes

Partnerek: Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Baranyai Csoportja, valamint a Jurassic Túraklub.

Rónaki László hidrogeológus karszt- és barlangkutató hagyatéka a múzeum archívumában

Rónaki László hidrogeológus, barlang- és karsztkutató szakmai hagyatéka a Janus Pannonius Múzeum Természettörténeti Múzeum archívumába került megőrzésre. Leltározás, rendezés után várhatón kutatható lesz a hagyaték.

Mecseki Természettudományos Élményközpont 2017-2021

 

Mecseki Természettudományos Élményközpont Fejlesztése

 

A Pécsi Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft., a Janus Pannonius Múzeum és a Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület konzorciumában megvalósult Mecseki Természettudományos Élményközpont Fejlesztése (EFOP-3.3.6-17-2017-00011).

 

Vezetői és múzeumpedagógiai záró gondolatok:

,,A Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület a pályázat megvalósítása során elsődleges célját elérte, amikor lehetőséget teremtett a közösség bevonásával történő interaktív kapcsolatteremtésre oktatók és diákok között. Sikerült elkötelezett, lelkes és képzett pedagógusokat bevonni a programba, nagyon jó kapcsolatot kialakítva az iskolákkal, tanárokkal és főleg a diákokkal. Az élményszerű oktatás során jelentős szerepet kapott a gyermekközpontú pedagógiai szemlélet, kiemelten az interaktív foglalkozások, melyek a gyerekek érdeklődésének felkeltését szolgáltak. Az oktatás mielőbbi megkezdése érdekében az élményközpont teljes infrastrukturális fejlesztése, az eszközök és az oktatási szoftverek beszerzése 2018 folyamán megvalósult. Az elkészült projektet bemutató film hűen adja vissza azt a hangulatot, amely az oktatók és diákok között nap mint nap jelen volt. A visszajelzések alapján a diákok szerettek a foglalkozásokra járni, kiváltságosnak érezték magukat azok, akiket a pedagógusok kiválasztottak." - Burján István, Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület elnöke, konzorciumvezető

 

Projektnépszerűsítő dokumentumfilm linkje:

 

https://www.youtube.com/watch?v=fTupYgpDrXw&t=859s

 

 ,,A Janus Pannonius Múzeum egyik legnagyobb vállalkozása, hogy partnereivel együtt részt vehetett az Élményközpont létrehozásában. Baranya természeti, kulturális értekéinek megismertetéséért végzett múzeum­pedagógiai foglalkozásai réven korábban is jó kap­csolatot ápolt a megye és Pécs iskoláival, de ehhez fogható lehetősége nem adódott, hogy ennyi iskola diákjaival, ilyen rövid idő alatt találkozhasson. Minden nagy feladat nagy lehetőség is. Az Élményközpontban a múzeumi, alap természettudományos munkák és a hozzájuk kapcsolódó tudományágak korszerű kutatási témaiba, módszereibe, játékos, interaktív formában, modern eszközök használatával bevonhattunk egy seregnyi diákot. A foglalkozások alkalmat adtak a helyi természeti értékek meg­ ismertetésén keresztül a természetvédelem iránti érdeklődés felkeltésére. Remélhetőleg sikerült el­ oszlatni a félelmet a természettudományos foglalkozásokkal szemben, talán befolyásolni is sikerült a gyerekek pályaválasztását. Nem utolsó sorban pedig múzeumi foglalkozásokat segítő 21. századi eszközparkhoz, preparátumokhoz, szoftverhez, játékokhoz juthattunk hozza." - Dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója

 

,,A pályázat olyan volt, mint amilyennek kezdetektől látszott, ,,nagy falat", csábító lehetőségekkel. Lesznek eszközök, játékok, szoftverek, sőt lesznek gyerekek is. Jó sokan. Lesznek új kollegák is, és új helyszín. Nagy munka, de majd megéri. Valóban hatalmas munka volt, de megszereztünk mindent a tervek szerint. Lettek új kollegák is, akiktől tanulni is lehetett. Az igazi meg­ lepetést valójában a különböző helyről, sokféle iskolából érkező, ilyen-olyan korú, magatartású, képességű, érdeklődésű gyerekek okoztak. Felmerült az a kérdés, hogy fel lehet-e egyáltalán az érdeklődésüket kelteni? és igen, ebből a három évből mégiscsak az érdeklődő gyerekek maradtak meg bennem, akikkel lehetett együtt dolgozni, akik úgy mentek haza, hogy még máskor is visszajönnének" - Kisbenedek Tibor, Természettörténeti Múzeum, osztályvezető 

 

,,Az előkészítő szakasz nehézségei után az oktatás napjai maradandó élményé váltak számomra. Korábban főként egyedül, kiállítások múzeumpedagógiai programjain dolgoztam, a projekt azonban teljesen más típusú kreativitást igényelt. A múze­umi oktatókkal való közös csapatmunka is sok hasznos tapasztalattal gazdagított. Öröm volt hetente többször is, a városi mindennapok problémáitól látszólag mentesülve, rendszeresen a "felsőbb régiókba" emelkedni, azaz a hegyoldali állatkertbe utazni. Számunkra elvarázsolt világ volt: ott, az erdő szélén, az állatok közelségében másfajta atmoszféra várt az emberre, és jó volt - a kevésbé felemelő városi konfliktusoktól szabadulva - nap, mint nap látni az állatokkal dolgozók derűjét, többségük töretlen életkedvet. Az oktatás legszebb élményei közé tartozott az, mikor az ormánsági kisiskolások első látogatásai során tanúja lehettem a lelkes rácsodálkozásnak, mellyel minden természeti jelenséget fogadtak - erdőt és egzotikus állatot egyaránt. A nyári táborok terepi kirándulásairól hasonlóan pozitív emlékeim vannak." - Varga Ágnes, pedagógus

 

Linkek:

https://www.jpm.hu/rolunk/mecseki-termeszettudomanyos-elmenykozpont-fejlesztese 

https://pecsielmenykozpont.hu/

Vizsgáztunk - Kötelező és választható képzések a múzeumban

Az osztály munkatársai az elmúlt időszakban több kötelező és önkéntes továbbképzésen is sikeres vizsgát téve vettek részt.

 Mindenki sikeresen vizsgázott a Gyűjteményi nyilvántartások és gyűjteménykezelés kötelező továbbképzésen a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ szervezésében.

 Hasonlóképp minden munkatársunk teljesítette Az állományvédelem alapjai kötelező továbbképzést is a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ szervezésében.

 Kisbenedek Tibor osztályvezető a Stratégiaalkotás választott továbbképzést is sikeresen teljesítette, amit a Damjanich János Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szervezett

 Új kolléganőnk, Morvai Anita Projektmenedzsment a múzeumban, Kommunikáció és a Bevezetés a Múzeumi Spektrumba c. választott képzéseken vett részt sikeres vizsgát téve. A kurzusokat a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ szervezte.

 Anita sikeresen levizsgázott továbbá denevérgyűrűzőként is, így denevérkutatói feladatokat is el tud majd látni. A vizsgát a Magyar Természettudományi Múzeumban szervezték az Agrárminisztérium védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó rendeletének felhatalmazása alapján.

Tér - Mozgás- Játék. Vendégkiállításunk (2021, Pécs)

 TÉR - MOZGÁS - JÁTÉK

2021.11.05. - 2022.01.23.

JPM Csontváry Múzeum (Pécs, Janus Pannonius u. 11.)

    A művész szubjektív módon láttatja a világot, ezzel szemben a kutatónak szükségszerűen tárgyilagosnak kell lennie, ha le akarja írni azt. A Tér-Mozgás-Játék egy új inspirációs forrásokra nyitott művész és egy képzőművészet iránt érdeklődő természettudós első közös kísérlete arra, hogy a két különböző szemléletmód egymást kiegészítve találkozzon. A festő kétdimenziós felületen dolgozik, még ha térben ábrázolja is tárgyát. A barkácsoló természettudós a sík képben rejlő lehetőségek térben való megvalósítására törekszik.

Konok Tamás: Mikroludium - Vásárhelyi Tamás: Mikor van egyensúlyban? 

    A kiállítás Konok Tamás festőművész és Vásárhelyi Tamás biológus rendhagyó együttműködésének eredménye. Konok geometrikus elemekből és finom vonalakból építkező, absztrakt képeiből ötletet merítve, Vásárhelyi e struktúrákat a térbe kiterjesztve építi meg fizikai jelenségeken alapuló, furfangos tárgyait. A képek dinamikájából kiinduló tárgyak párbeszédbe állítják a képzőművészetet a tudománnyal: a kép-tárgy párok egyike segít, hogy másképpen lássuk a másikat. A képtérben ábrázolt absztrahált formák kinetikus, interaktív eszközökként elevenednek meg a kiállítótérben. Így történhet meg, hogy egy festményen átfutó átlós vonal háromdimenziós, mozgatható ingaként köszön vissza a térben. Az egymásra reflektáló alkotáspárok a síkban és a térben való önfeledt játék lehetőségét kínálják.

Konok Tamás: Inga - Vásárhelyi Tamás: Bipoláris bolondinga 

    Az alkotók közötti párbeszéd 2018 őszén kezdődött, amikor a Kutatók Éjszakája alkalmából a Vasarely Múzeum tudományos játszóházat szervezett. Vásárhelyi ekkor a múzeum aktuális kiállításához (Képpé vált kísérlet) kapcsolódóan több Konok grafikához is készített játékokat. Konok lelkesen fogadta a kezdeményezést és rögtön közös kiállítást javasolt. Az alkotók azóta, egymást folyamatosan új ötletekkel stimulálva rakták össze jelen tárlat anyagát. A kiállítás képzőművészet és tudomány egyedülálló találkozásaként a két terület közötti határvonalakat átlépve számos fontos kérdést vet fel: Ki mit vesz észre, mit lát meg egy képzőművészeti alkotásban? Hogyan segítheti a képzőművészet egy tudományos elv megértését, illetve hogyan járulhat hozzá a fizika egy törvényének megértése, az azt szemléltető eszközhöz vizualitásában kapcsolódó képzőművészeti alkotás befogadásához? Vajon máshogy tekintünk egy statikus formára miután láttuk mozgásban is?

Részlet a kiállításból.

Konok Tamás (1930) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, a geometrikus absztrakció jelentős képviselője. Eredetileg zenésznek készül, később mégis jelentkezik és rögtön felvételt is nyer a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél és Berény Róbert lesznek a mesterei. 1958-ban Derkovits ösztöndíjjal Párizsba utazik, majd a következő ötven évben a francia fővárosban él és alkot. Első önálló kiállítása a Galerie Lambertben nyílik 1960-ban, ettől kezdve rendszeresen kiállítja műveit. Az 1960-as évek végén nagyméretű, monokróm relief-kollázsokat készít, melyek később megrendelések révén épületterekben is megvalósulhatnak. Az építészettel való kapcsolata révén egy fokozatosan letisztuló formavilág jelenik meg festészetében, melyet a képtérből kifutó vonalak dominálnak. 1970-től évente Zürichbe utazik és a Schlégel Galériával együttműködésben számos egyéni és csoportos kiállításon vesz részt világszerte. A 2000-es évektől ismét Budapesten él és alkot.

Vásárhelyi Tamás (1949) Múzeumpedagógiai Életműdíjjal kitüntetett biológus, rovarkutató, a természettudományos múzeumi tanulás úttörője Magyarországon. A Magyar Természettudományi Múzeumban megvalósított kiállításait az interaktivitásra törekvés mellett a saját tervezésű tudománykommunikációs eszközök használata jellemezte. 1985 óta tervez és készít játékos tanulásra alkalmas eszközöket, melyek a Herman Ottó Vándortanösvény és a martonvásári Agroverzum látogatóközpont mellett a Vásárhelyi Tamás Fortélyos Játéktára Facebook oldalon is megtalálhatóak. Jelenleg is széleskörű szakmai tevékenységet folytat, kutatói és oktatói praxisa fókuszában a természettudományos ismeretterjesztés áll.

MEGNYITÓ:

https://youtu.be/7a4EWSOOS4g

Szöveg: Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria

Képek: Füzi István

Tartalmas 23 év a Szabadság úton. JPM Természettörténeti Múzeum, Pécs

A Janus Pannonius Múzeum Természettörténeti (korábban Természettudományi) Osztálya kiállítása és gyűjteménye 24 éve költözött Pécsett, az azóta már lebontott Rákóczi úti épületből a Szabadság u. 2. alatti épületegyüttesbe. Akkor nagyon örültünk a tavasztól őszig zöld, majd színes vadszőlő levelekbe öltözött épületnek. Lelkesen kezdtünk kiállításokat készíteni. Sajnos az akkori Megyei Önkormányzat csak az épületegyüttes Rákóczi úti szárnyát újította fel, a kiállítótér felújítására nem került sor akkor sem és az azóta eltelt időben sem. Ennek ellenére évente mindig volt két, néha három új időszakos tárlatunk is a épületszárnyban és egy állandó kiállítási egység is. A kiállításaink sohasem készültek sok pénzből, inkább sok munkával és kreativitással a természet anyagaiból, de mi szerettük őket. Sokszor sikerült az évek során vendégkiállításokat is meghívnunk. Mi most már erős nosztalgiával nézegettük a régi képeket. Reméljük a látogatók is szívesen nézelődtek ezekben a kiállításokban. 

A kiállítást 2019-ben átmentileg teljesen szét kellett bontanunk, a gyűjtemények egy része pedig átmenetileg elköltözött, majd egy fél év után vissza a Szabadság úti épületbe, és a Szabadság úti épületegyüttes ad helyet azóta is gyűjteményeinknek és a kutatók számára nyitva álló könyvtárunknak. Az elmúlt egy-két évben minden nehézség ellenére is sor került a munkaszobák, a preparátor műhely, a könyvtár, és a gyűjteményeinknek helyet adó raktárak és a kiállítóterem belső felújítására, külső felújítás a lépcsőket érintette. A kiállítóteret pedig egy galéria építésével bővítettük. 

Reméljük a kiállítás épületszárnyának külső felújítására is lesz lehetőségünk!

 

Az átmeneti kiállításszünetben az osztály egyik állandó kiállításának a Pécsi Állatkert ad helyet. Időszakos és vendég-kiállításainknak pedig a Csontváry Múzeum különterme adott otthont többször is. Jelenleg (2023-as kiegészítés) pedig készül egy új kiállítás a Szabadság úton, 2023 őszén nyitjuk. Munkatársaink a gyűjteményi és kutató munkáikat ebben az épületben végzik, és kihelyezett múzeumpedagógai programokat is szerveznek. Mindezekről is olvashatnak itt a blogon.   

  ... és bár ez a blog jóval későbbi, mint az első kiállításaink az épületben, azért ITT a Természet és Múzeuma blogunkon további 35, kiállításainkról tudósító bejegyzésben nosztalgiázhat velünk, aki szeretne. Talán még saját magát is felfedezi a régi képeken. (A bejegyzés frissítve 2023-ban.)

Fotók: Kiefer Béla, Komlós Attila, Kocziszky Andrea, Ötvös Károly, Füzi István és a múzeum mindenkori dolgozói