Az etnobotanika - a régi növényhasználat felfedezése az egyik kutatási témánk az osztályon. A kutatást az NKA - Magyar Géniusz Program támogatja (JPM-TTO, Pécs)

Munkatársunknak, Dénes Andreának egyik kutatási témája az etnobotanika, a régi növényhasználat megismerése. A téma kutasát egy NKA - Géniusz kutatási pályázat is támogatja. A pályázat támogatásával egyre több ismeretterjesztő és tudományos publikáció jelenik meg. Az ebben a témában működő közösségi oldal pedig lehetőség ad a téma megismertetésére az érdeklődőkkel, ugyanakkor nagyszerű lehetőség az egyre bővülő közösség körében a még meglevő átöröklött növényhasználat ismereteinek vagy a régi növényhasználat emlékeinek gyűjtésére is. 

Az Etnobotanika - a régi növényhasználat közösségi oldal ITT érhető el.

Főbb tanulmányok a témában ITT és ITT 

illetve az alábbi listában

A kutatást a Nemzeti Kulturális Alap, Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma támogatja Pályázati azonosító: 650132/00008.

Dénes, A., Papp, N., Babai, D., Czúcz, B., Molnár, Zs. 2012: Wild plants used for food by Hungarian ethnic groups living in the Carpathian Basin - Acta Societatis Botanicorum Poloniae 81(4):381–396.

Svanberg I., Sõukand, R., Łuczaj,Ł, Kalle, R., Zyryanova, O., Dénes A., Papp, N, Nedelcheva, A., Šeškauskaitė, D, Kołodziejska-Degórska D, Kolosova, V. 2012: Uses of tree saps in northern and eastern parts of Europe - Acta Societatis Botanicorum Poloniae 81(4):343–357.

Dénes, A., Papp, N., Babai, D., Czúcz, B., Molnár, Zs. 2013: Ehető, vadon termő növények és felhasználásuk a Kárpát-medencében élő magyarok körében néprajzi és etnobotanikai kutatások alapján. - Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 13: 1-42.

Sõukand, R.,  Pieroni, A., Biró, M.,  Dénes, A., Dogan, Y., Hajdari, A., Kalle, R., Reade, B.,  Mustafa, B., Nedelcheva A., L. Quave, C., Łuczaj Ł., 2015.: An ethnobotanical perspective on traditional fermented plant foods and beverages in Eastern Europe. - Journal of Ethnopharmacology 170 (2015) 284–296.

Dénes A., Varga A., Bartha S. G., Tóth M., Dénes T., Papp N.: Rózsa- és galagonyafajok a magyar népi táplálkozásban / Rose and hawthorn species in the traditional Hungarian foods/ - „I. Rózsa- és galagonya konferencia a Kárpát-medencében” Nemzetközi konferencia 2015. május 29-30. Gödöllő Konferencia-kötet. 230-232. 

Dénes A., Bíró M. 2017: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés. JPM Évkönyv 54: 9-45.

Dénes A. 2017: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata. JPM Évkönyv 54: 47-104.

Dénes A. 2018a: Wild Plants for sale in the markets of Pécs then and now (Baranya, Hungary) Acta Ethnographica Hungarica 62(2): 339-372.

Dénes A. 2018b: Vadon termő tápláléknövények, „vad” erjesztésű növényi ételek és italok, mint a magyar népi konyha bio- és gasztrokulturális örökségei. Jó gyakorlat és lehetőségek a vendéglátásban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia – Generációk a turizmusban. 2018. március 23. Tanulmánykötetet. pp. 403-411. 

Dénes A. 2021: A háztartásban használt növények - Etnobotanikai áttekintés. JPM Évkönyv 55. 5-38

Dénes A. 2022: A háztartásban használt növények - Etnobotanikai áttekintés. JPM Évkönyv 55: 5-38. (pdf)

Dénes A. 2022: Ehető virágok a régi és a mai konyhákban. – Farmakognóziai Hírek 17. évf. 60. sz. (2022. március), pp. 1-4. (pdf) 

Dénes A. 2022: Csemegebaraboly. Egy ehető gumójú vadnövény. – Corvin Kert-Ész Magazin. 2022/1:10-11. 

Dénes A.  2023: Kedvelt vadzöldségek a népi táplálkozásban 10 – Farmakognóziai Hírek 18. évf. 64. sz. (2023. március), pp.10-12. (pdf) 

Dénes A. 2023: A népi táplálkozásban előforduló mérgező növényfajok – Farmakognóziai Hírek 18. évf. (elfogadva, megjelenés alatt)

Dénes A. 2023: Kísérleti etnobotanika. Vadnövények gyűjtögetésének és egykori felhasználási módjainak tesztelése Janus Pannonius Múzeum Évkönyve - (elfogadva, megjelenés alatt)

Dénes A.  2023: Kedvelt vadzöldségek a népi táplálkozásban 10 – Farmakognóziai Hírek 18. évf. 64. sz. (2023. március), pp.10-12. (pdf) 

Ismeretterjesztő írások a témában (Katt! a címre a cikkek eléréséhez!)

Tavaszi vadzöldségek a konyhában nagyböjt idején és máskor

Csűgör, boza, zabkiszi - Elfeledett alkímia a népi konyhákban

Vadvirágok nyomában a pécsi piacon

Amikor az iratos füvek is megszólalnak - Szent Iván éj növényei

Mókusvíz, vadókaszörp, csitkenyés bor – avagy mire jók az őszi vadgyümölcsök? 

A régi karácsonyok növényei 

A planta-tea nyomában régen és ma 

"...legyen az asszonynak mivel mosogasson, súrolgasson " - Ízelítő a régi műanyagmentes háztartás növényeiből

Dénes A. 2022: Az első égzengésig gyűjtötték - a bubojicska. Janus Pannonius Múzeum blog. 2022.08.17. (pdf)  

Dénes A. 2023: Régi módszerek, régi növények… kipróbáltuk őket. Vadon termő tápláléknövények, vadgyümölcsök, erdei csemegék kóstolása elkészítése, tartósítása. (1. rész). Janus Pannonius Múzeum blog. 2023.03.05. (pdf) 

Dénes A.: Perjemosogató, üvegfű, bolhafű és zsombékülőke. A háztartásban egykor felhasznált növényeket mutatja be a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében megjelent cikk. Janus Pannonius Múzeum blog. 2023.03.09. (pdf) 

Dénes A. 2023: Növények a még műanyagmentes háztartásokban. Piheseprű, üvegfű, perjemosogató. – Turista Magazin 2023. március. pp. 80-85. 

Digitálisan is megtekinthető kiállításaink

 Korábbi kiállításaink digitális formában alábbi linkeken érhetők el:

 

A természet íze - Vándorkiállításunk digitálisan

Mesekiállítás - Aki nem hiszi, járjon utána

Kövekbe rejtett múlt 

                   A jégkor pécsi vándora

                   A jégkor pécsi vándora (PécsTV)

 Írásaink a gyűjteményeinkről, kiállításokról és azokban a témákban melyekben kutatunk 

itt 

olvashatók

Szent Iván füvei, Szent János bogarai – gyógyfüves séta a Múzeumok Éjszakája keretében

 A varázsos este, amikor a gyógyfüvek is megszólalnak és elárulják titkaikat – legalábbis sokfelé így hitték – többeket vonzott Mecsekszabolcsra, a múzeumok éjszakája alkalmából szervezett esti természetjáró sétára. A mintegy 3 órás programon 2023-ban 85 fő vett részt, köztük visszatérő érdeklődők is. Ennyien szerették volna kilesni a füvek titkait, gonosz- és démonűző, valamint egészségvédő növényekkel ismerkedni, melyek Szent Iván éjjelén szedve – úgy tartották – még hatásosabbak.

A sétát a szabolcsfalui Lelovics-kertben kezdtük, ahol a kis tó és a bővizű forrás körül az egykori fás növénygyűjtemény helyére mára már visszaköltözött az erdő, és a változatos élőhelyeken nagy fajgazdagságban, sok gyógynövény is otthonra talált. A vizes felszíneket az óriás zsurló, a vízi harmatkása és a gyékény uralja. A zsurlók óriása súrolóként, a másik kettő pedig vad tápláléknövényként volt ismert régen. Az erdőkben a tavaszi medvehagyma tömeg már jórészt teljesen visszavonult, így a podagrafű, mint régi gyógy- és fűszernövény jutott inkább most szerephez, kaszálás után is újra kihajtva, szépen mutatta magát. Az itt többfelé előforduló csípős csalán és pongyola pitypang is kiváló gyógy- és tápláléknövények. Láttunk macskagyökeret ’valeriánát’, megkóstoltuk Csaba királyfi vérfüvét a Csabaírét, mely nem csak gyógynövény, hanem finom, ehető, uborkaízű salátanövény is. Szagolgattuk a sokfelé illatozó kakukkfüveket is. Körülnéztünk az egykori szabolcsi földvár (helyének) csúcsáról, és felmentünk Szabolcsfalu régi legelőihez, a Csertetőre is. A nagy területű füves és bokros legelőkön a Szent János véreként is tisztelt, vörös hatóanyagú és sokfelé démonűzőnek tekintett, de napjainkban is elismert gyógyhatású közönséges orbáncfüvet is megtaláltuk. Szent Iván seprűjétől, vagyis a mézes illatú tejoltó galajtól pedig sárgult az egész mező. Az orvosi tisztesfű és a patikapárlófű is előfordult itt-ott, mindkettőt szívesen használta a népi gyógyászat egykor.  

Ekkorra már lement a nap és visszasétáltunk a tó és a forrás környéki erdőkbe, ahol a fák közé beérve azonnal megpillantottuk az apró lámpásként repkedő szentjánosokat. A teljes sötétben, éjszaka rajzó, és világítással párt kereső apró bogarak a párásabb erdőket kedvelik, így itt igen jól érzik magukat, nagy számban, sokfelé repkedtek. A gyerekeknek és a látvány hatására újra gyerekké váló felnőtteknek is nagy élmény volt meglesni röptüket. A látványt nem lehet megunni, minden évben lenyűgöző a röpülő  és világító lámpások látványa ilyentájt.  

Képek és szöveg: Dénes Andrea

Gyűjteményi munkák és a gyűjtemény szépségei: A herbárium rendezése, revíziója.

Van, amikor eljön az ideje a nagy rendrakásnak (különösen költözések után) és a digitális nyilvántartás hiányainak pótlása is esedékes. A múzeumi gyűjteményi munka felbukkanó szépségei szerencsére feledtetik az adatrögzítés és a hónapokig tartó rendezés rabszolgamunkáját.

Nem gyors, de mindig izgalmas átnézni laponként a gyűjteményt, besorolni az addig még kimaradtakat, az új gyűjtéseket, rendet tenni, sorba rakni. Ehhez jó, ha van elég nagy hely, mint pl. egy éppen kiürített kiállítóterem, ahová hosszú időre is akár ki lehet pakolni mindent. Rendezés közben milyen jó rácsodálkozni a növény szépségére, egy jól sikerült preparálásra, a szépen megmaradt színekre. A gyűjtések dátumai is gondolatokat ébresztenek: 1910-es évek, 1956, 80-as évek 90-es évek. Néha jó vagy éppen szomorú felidézni a gyűjtés óta már felszántott rétet vagy más, azóta elpusztult élőhelyet, aminek egy-két faja itt őrzi az egykori gazdagság emlékét.

A kétszeri költözés után sajnos a gyűjtemény minden óvatosság ellenére is sérült. A légmentesen záró szekrényekből hónapokra kikerült a herbárium egésze, ezért a rovarfertőzések elkerülése végett bezacskózva, becsomagolva költözött. Sajnos kicsomagolás után látszott, hogy több helyen láthatóan töredeztek a növények, törmelék van a lapokon és a jelölő szalagok és a borítólapok is gyűrődtek. Remélhetőleg soha többet nem kell a sérülékeny gyűjteményt költöztetni!

Alább a herbárium rendezése során készült fotókból néhány. Köztük felfedezhetjük a baranyai ritkaságok némelyikét, olyan fajt is, ami az idő során sajnos már ki is pusztult a megyéből. Nem a gyűjtők pusztították ki, hanem az élőhely átalakulása, az egyre szárazodó erdők miatt tűnt el.

Bakszarvú lepkeszeg (védett faj) soktíz éve a gyűjteményben,
de még mindig illatos  

korongos lucerna (védett faj)
mintegy 50 éve a herbáriumban  

két iszalagfaj egymás mellett

egykor élt a Mecsekben, de nem volt tömeges

a vadon élő védett borsó lapja

Baranyai barlangkutatás konferencia Rónaki László emlékére (letölthető összefoglaló kötet) JPM-TTO, Pécs, 2023

2023, május 19-20-án lezajlott konferencia előadásainak összefoglalóból megjelent kiadvány ITT tölthető le. 

Korábban Rónaki László  hagyatéka is bekerült a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya archívumába, mely a konferencia és a témában ősszel nyaló kiállítás számára is kiváló alapot jelentett.

A máriagyűdi mamutlelet megérkezett a múzeumba

2022 nyarán egy építkezésen bukkantak felszínre a mamutcsontok Máriagyűdön. A Janus Pannonius Múzeum munkatársainak leletmentő ásatásáról ITT olvashatnak a JPM honlapján. Az ásatáson több mamut testrészei (agyar, állkapocs) egy helyre felhalmozva kerültek elő. A mamutcsontok mentésében és meghatározásában szakmai segítséget Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum geológusa nyújtott. A szakember szerint nagyon ritka, hogy jégkorszaki löszös üledékből kerül elő mamutlelet.

Azóta a leletanyag meg is érkezett a múzeumba, egyelőre átmenetileg, hiszen hamarosan tovább utaznak konzerválásra egy specilaistához. Néhány képet azért mutatunk a beérkezett anyagról. Bébi mamut állkapcsa, fogak, csontok és csontöredékek.

 

A JPM Természettörténeti Osztály herbáriumáról és gombagyűjteményéről

A herbáriumokat ma már egyáltalán nem tekintik a múlt poros maradványainak, hiszen a modern technikák segítségével az élő, bár szárított növényi anyag számos vizsgálatra ad lehetőséget. Nem csak a növényről, hanem élőhelyéről is nagyon sok minden megtudható, akár még egy területileg már kihalt növényfaj is feltámasztható. A gyűjtemény a legpontosabb adatként őrzi az egykori flóra jellemzőit, a fajok változatosságát, alkalmat ad összehasonlító vizsgálatokra, új fajok elkülönítésére. A JPM Természettörténeti Osztályának gyűjteményét is már több kutató felkereste, hogy egy adott növénycsoportot alaposabban megvizsgáljon benne. 

  

A Janus Pannonius Múzeum herbáriumának törzsanyagát Horváth Adolf Olivér ciszterci szerzetes, botanikus alapította. A mintegy 8000 lapos gyűjteménye kizárólag préselt, szárított növényi preparátumokból áll. Gyűjteményében találhatók a legrégebbi gyűjteményi lapok is, mint Szita Károly 1914–1915-ből származó  növénypéldányai. Horvát Adolf Olivér gyűjteménye ma már tudománytörténeti jelentőségű. Horvát Adolf Olivér külső munkatársként dolgozott az osztályon, és a JPM gyűjteményével párhuzamosan magángyűjteményét és gyarapította. Halála után magángyűjteménye Zircre került, ahol azt a Ciszterci rend gondozza. Botanikai magánkönyvtára azonban a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe került letétbe.   

A múzeumban Horvát Adolf Olivér munkássága után sokáig nem volt botanikus, de a mindenkori kollégák, mint Vass Anna mikológus, Uherkovich Ákos és Nógrádi Sára zoológusok, majd a botanikusként 1989 óta az osztályon dolgozó Dénes Andrea is gyarapították a gyűjteményt kutatásaik során. 

A herbáriumban kisebb számban moha- és zuzmó gyűjteményrész is található több gyűjtőtől. Az anyagot Papp Beáta, Lőkös László (Magyar Természettudományi Múzeum) és Galambos István (Bakony Múzeum, Zirc) határozta meg.

A herbárium az osztály által szervezett tájfeltáró programok keretében több külső kutató gyűjtéseivel is bővült, anyaga napjainkban is gyarapszik.  Fontos botanikai dokumentáció elsősorban a baranyai és kisebb  részben a somogyi  tájakról. Jelentős anyag található a gyűjteményben a kiemelten kutatott tájegységekből, mint a Mecsek, a Villányi-hegység, a Dráva-sík és a Barcsi Borókás. A herbárium ajándékozással is gyarapodott. Kevey Balázs pécsi botanikus egyedi botanikai gyűjteményét ajándékozta a JPM herbáriumának. A gyűjtemény értéke, hogy új hazai florisztikai adatok bizonyító növénypéldányait tartalmazza az ország több tájáról.

A ritkaságok közül az 1910-es évekbeli, korai gyűjtések mellett kiemelhetők a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) múlt század közepi lapjai, valamint szintén a villányi-hegységi Szársomlyó hegyről, mint egyedüli hazai lelőhelyéről már kipusztultnak hitt mediterrán ritkaság, az apró vajvirág (Orobanche nana) néhány herbárium példánya is.  

A gombagyűjteményt Vass Anna a múzeum egykori mikológusa gyűjtötte és preparálta az 1950-es évektől. Vass Anna a mikrogombák és nagygombák gyűjtését lankadatlan szorgalommal végezte közel 40 évig. Gyűjteményében látványosan, szépen preparált kalapos gombák is találhatók, de az anyag nagy része növénykórtani szempontból érdekes, természetben gyűjtött mikrogomba anyag, mely az országban egyedülálló. 

Fotók: Füzi István 

Bejegyezte: Dénes Andrea